8.fejezet-Elsötétült minden

-Nem kellett volna így rá csapnod az ajtót...-mondta Niall-Igazad van , de én akkor sem tudom megvigasztalni mert szerelmi fájdalmai vannak egy másik csaj miatt.
-Te tényleg nem érted?
-Mit?
-Hogy nem Taylor miatt vannak fádalmai hanem te miattad?
-Miért lenne miattam Harry-nek bármi baja?-keserűen nevettem,mert már elegem volt ebből a drámából.
-Mert...látom rajta hogy sokkal jobban szeret téged Taylor-nál.Taylort is szerette de...téged jobban. Ebben az egészben csak az a vicc hogy a testvére vagy.
-Na, nem mondod? -mondtam szarkasztikusan.
-Miért...téged ez nem zavar?
-Már hogyne zavarna?
-Szereted? Mármint nem testvérileg.
Félre nyeltem egy kicsit a nyálam és furcsa köhögésbe kezdtem.Kiskoromban megállapították  nálam hogy baj van a tüdőmmel ezért egy kisseb félre nyelés is veszélyes lehet  számomra.
-Jól vagy?-kérdezte Niall aggódóan
-Pe..persze-még mindig köhögtem
-Nem úgy tűnik.
Niall az egyik a kezét a hátamra emelte és elkezdett simogatni hátha akkor jobb lesz...de nem lett. Lassan már fuldokoltam.Olyan volt ez mint egy aszmás roham, csak ez nem aszma.
Niall ki rohant megnézni hogy van e valaki a folyosón aki tud segíteni rajtam. Igazából még soha nem köhögtem így. Volt már velem ilyen...de még soha nem éreztem magam ilyen rosszul.
Niall most már Harry-vel a jobb oldalán tért vissza pár másodperc múlva. Harrynek az arckifejezése aggódó volt.A szemei pirosak voltak mintha sírt volna ,de őt ismerve nem hiszem hogy amiatt.
-Mi történt Niall?-kérdezte Harry féltőn nézve rám.
-Nem tudom..egyszer csak elkezdett köhögni.
-Semmi bajom.-préseltem ki két köhintés között.
-Aha.Persze.-mondta Harry miközben esküvői stílusban  fel kapott.
-Hova viszed?-kérdezte Niall.
-Kórházba.
Niall követett minket és beletúrt szőke hajába. Látszott rajta a stressz. Miért aggódnak értem így?
Harry nyaka köré fontam a kezeimet, és a nyaka hajlatába döntöttem az arcom. Beszívtam édes illatát.Próbáltam nem betegesen köhögni.
-Aszmás vagy?-kérdezte Harry a szemembe nézve miközben szorosan fogott.
-Nem.-ráztam a fejem.
-Niall! Te vezetsz.-dobta oda a fiúnak a kulcsokat és beültetett hátra az autóba, viszont egy pillanatra sem engedett el. Ő is beült mellém és szorosan ölelt.
-Nem lesz semmi baj.-suttogta a fülembe.Göndör fürtjei az arcomba lógtak miközben nyugtatott.
-Volt már veled ilyen? -kérdezte Niall az első ülésről.
Bólintottam.
-És mit kell ilyenkor tenni?
-Így mé...még sosem köhögtem.
-Megérkeztünk.-jelentette ki a szőke
Harry megint felkapott esküvői stílusba és rohant velem a kórházba,Niall-el együtt.
-Hölgyem!Kérem!-szólt Harry az egyik nővérhez.
Addig még oké hogy köhögök...elég fájdalmasan...de amikor már vér is társult hozzá az már nagyon rossz érzés volt. Mi történik velem?
Harry elszörnyedve nézett végig rajtam.Valószínüleg a helyében én is ezt tenném.Mostanra már arra gondolok hogy nem is a tüdőm van a háttérben hiszen azért az nem ennyire komoly.És igen...az hogy vért köhögök az már elég kemény.
A nővér azonnal hívott nekem orvost de mire ide ért volna minden elsötétült. Nem éreztem a végtagjaimat és a melkasom zsibbadt.Egy pillanatra hallottam még valaki kiabálását de után már semmit.